Hotel

december 24. Itt a karácsony. Én meg ülök a hotelban, reggeles vagyok, persze a mai luxus is megvolt, 6-kor hívtam egy taxit és azzal jöttem, nehogymá 24-én várjam a metrót a Batyin.

Minden ajándék becsomagolva, lakás feldíszítve és kiéheztetve a halászlére, szóval minden papírforma szerint történik. Tegnap beugrottam Balázshoz, az éttermes baráthoz, kisebb alkesz társasággal bacardi-kóláztunk egy sort kari alkalmából, de aztán hazasiettem, mert a nem-evés de ivás annyira kikészített, hogy kicsit le kellett dőlnöm, mielőtt nekiestem volna a fának.

Itt a hotelban gyakorlatilag november óta áll a karácsonyfa, mennek a karácsonyi dalok, a csömör, az nem kifejezés, amit érzek. Ezért tegnap inkább a youtube tolta a zenénket, csináltunk egy: ki hallgatta a legszarabb zenét áltiban, a 90es években- vetélkedőt. Felsorolnám a nyertes zenéket: dune: hardcore vibes, scooter: I am ravin', Tc tac toe: Ich find' dich Sceisse....

Mindenki legyen most kicsit boldog, vagy röhögjön sokat, vagy várja a 27-ét, mikoris már nem szentségtörés bulizni egyet!

Csók a családnak

Még mindig a hatása alatt vagyok a hétvégén kedves kollégámmal történtek miatt. totális lelki összetörés, szar világ, szar élet.

A hotel is kikészít, annyi ott a dilettáns, hozzá nem értő ember vendégtérben, csak úgy lesüt az arcokól a vendégundor. Ami oké, rajtam is nehezedik, de azé kérem szépen, mégis... Próbálunk pénzhezjutni, rendesen, nem nagyon mennek a szilveszteri asztalfoglalások, meg hajókirándulások, mondtam is bent néhány csajnak, hogy a blúzon a felső gombot kicsit lazítsák már meg. Hátha...

Számvitel vizsga hármas, ha többet tanultam volna, elmennék könyvelőnek. Amúgy meg szégyen, kommunikáció szakon eléggé gyogyisra van véve a figura, aztán mégis hármas. De most boldogság, este, hiradó, szökés és vége. Még háromszor vagyok reggeles a héten, a végét megfejelve egy szülinapi bulival, asszem a vasárnapot megint ágyban kell töltenem.

Most ennyi, nincs közölnivalóm.

Písz és még mindig Liptai Claudia for president!!

Nos, hát, visszatérés. Sűrű volt a hétvége. Megvolt a parasztvakításos borkóstolás Budafokon, kaptunk ajiba bort is, rá is mentem egy üveg aszura. Fini volt a szíroskenyér, meg a kőrözöttes, csakhát maga a borkóstolás és bemutatás színvonala volt kábé olyan, mintha az általam kedvelt Simagöröngyösfelsőn lennénk. Semmi különbség a poharak mérete, fajtája között, semmi ízlelgetés. De legalább lehetett kérni egy kis márka meggyet. Borkóstolós néni és Klárika az asszisztense kedvesek voltak, de nem egy sommelier típusok, inkább egy téeszből ittmaradt kereskedők. Klárika mondjuk non-stop cigizett, hol a pincékben, hol a kóstolóteremben, mókás volt figyelni, mikor esik rá a hamu a kirakott húsvéti szalvétára. Merthát az maradt.

Ezután folytattuk az estét különböző lokálokban, reggel 4-ig bírtam, addigra már a martini elérte azt a mértéket bennem, hogy fel is út, le is út, menni kell. HAZA.

A szombat igazi Shabbat volt. Fekvés, pihenés, nyögdösés hogy sose megyek sehova, majd át anyukához kajálni, ahol is megint jól megkaptam, hogy mikor lesz már férjem, meg balbalba. Ilyenkor válok baltás gyilkossá.

Ám most szeretnék egy nagyon komoly dologról írni, bicskanyitogató az ügy. Kedves jó kollégám, 26 éves, erős, még gyúrni is eljárós srác, vasárnap hajnalban áll a Schönherz koli előtti villamosmegállóban bulizás után, és néhány sráccal megismerkedik. Dumálnak, ki hol volt bulizni, majd arra jutnak, isznak egy kávét az éjjel nappaliban. Hoznak is neki egyet, az is az uccsó emléke, teljes ájulás, délután a detoxban ébredt. Mindenét elvették, óra, gyűrű, lánc, karlánc, mobil, lóvé, minden irat....Valaki mentőt hívhatott rá, azok meg azt hitték, hogy piás, ezért vitték a detoxba, de miután előadta a kávés sztorit, elmondták, ez nem az első ilyen este, sőt, mindegyik a 4es6os vonalán történt. Vannak horzsolások a kezén, úgy tűnik, miután elájult, a kezénél fogva húzták valami bokorba, ahol is elszedték midenét. Ez lelkileg annyira megrázó, szegény, láttam tegnap az arcán, hogy össze van törve. Mert ő egy erős férfi. Ennyit tudok mondani a dologról, kicsit odavagyok. Meg félek.

Vigyázzon mindenki magára! Taxizzatok! Én ezt mondom. Ott csak a taxis lehet hunyó.

Egyelőre a mai napról csak annyit, hogy nagyon beteg vagyok, nem várt buli lett tegnap, ma ezt pizsamás nap követi. Ja és szétesett a telefonom, elrontottam a pin kódot, aztán a puk kódot, tehát ma a T pontban kezdtem a napomat....

Ja és megjött a mikulás. De tényleg!!!

Sírni tudnék, annyi hibát követtem el már megint, le kell állni az iparral.

Végre egy szabadnap. Rettenetes hazudozások közepette sikerült a most szombati számvitel vizsgát áttetetnem jövő szerdára, aki időt nyer, életet nyer alapon. Cuki tanárnő, cuki hangú diák ( ez volnék én ) és minden ment simán.

Erre azért is volt nagy szükség mert a hotel megy outingra pénteken. Ez annyit jelent, hogy szobalány, recepciós, karbantartó, főnök, mindenki megy együtt bortkóstolni Budafokra. Zsírosdeszka, sajtok és sok-sok bor. Balázs, a kezdő sommlier persze azt mondta, az egész nem más, mint parasztvakítás, de nem baj elmegyünk és kész. Lesz biztos boroshordó nézés, meg nemmondomegki VBK kérés, majd jól nem nézek oda. Mert az azért már tényleg mekkora tréfli dolog. eredetileg úgy volt, hogy a szombati vizsga miatt én két deci bor után diszkréten, egyenes derékkal felállok és hazabuszozom- éjszakai, az amúgy is a stílusom, de most nincs taxi, megszorítások vannak. És nincs megoldás, mert vizsga, az vizsga...De van, de van!! Vizsga áttéve, én meg mehetek mulatni utána. Mert ez a múlt szombati nem mulatás öléggé visszavetett az élethez való kedvemben.

Egy óra múlva kezdődik a Melrose Place, ez a napom csúcspontja, megnézzük mi is változott 1997 óta, mikor utoljára néztem. Aztán, ha este összejön, korizás a westend tetején, majd jól kiállom a sort a forraltborra, mert az kötelező. Tiszta izgalomban vagyok, megy- e még a tripla leszúr rittberger, ha, nem, bridget elesik, nem baj, biztos odaaugrik majd sok tizenéves röhögni. Dagidög korizik. És amúgy meg, ha jól tudom valami 7 kiló a beugró, arra a két nméteres pályára, sokallom.

Azt szeretném leszögezni, hogy ami olcsó az télleg szar. Ebéd gyanánt sikerült halrudacskákat kisütnöm, múltkor vettem a tescoban, hát valami tragéia. Ilyen néha csak a hotelban van, a személyzeti étkezdében, de ott legalább van hozzá cékla, az elnyomja. Mert ugye volt Iglo, meg mittoménmilyen osztrák, svéd, finn halrudacska, de én a magyart vettem meg, na olyan is. Van az úgy, hogy a torkodon, hátul, érzed a keserű ízt. Mint mikor fater sütit sütött, és nemcsak a citromhéját reszelte bele, hanem a narancsét is, R-GO ( létezem!!) keserű lett, mint az epe.

Ja és ma még vár rám néhány óra Biblia-olvasás, Dr. Csernus Imre új könyvének magambaszívása, mert persze azt hiszem, akkor majd mindent tudni fogok, ami szükséges az élethez.

Ja és szakdoga para,persze azt is a hotelról írom, legyen már vége a sulinak!!!Könyörgöm. A család első diplomása beszél hozzád Istenem!

18 nap karácsonyig!!! Ez durva.

Kedd. Megérett a meggy. Megint itt vagyok a hotelban, üvöltözős szarrágó magyar vendég bocsánatot kért, amiért tegnap lebunkózott, az voltam, de megérdemelte.

A tegnapi napról márcsak annyit, hogy együtt vacsoráztam a régi nagy szerelemmel és mondta, hogy mivel ő más lányt vett feleségül, akit szeret, dehát engem is, csak egy megoldást lát, ha örökbefogad....Döbbenten néztem, majd elkezdtem röhögni, biztos viccel. de azért megkért, hogy beszéljek anyáékkal, hogy, ha le is mondanak rólam, mindezt írásban tegyék, mert csak az official. Tök jó. Szerintem ő sem normális, de mint tudjuk a szerelem romlásba dönt. Mi már meg is romlottunk, mint az első soraim meggyje.

Ma meg megvettem a vonatjegyet Prágába, ott leszünk szilvesztekor egy barátnőmmel, halál seggemben van a zab, hogy mikormegyünkmáááá és mikor érünk oda. nagy reményeket fűzök hozzá, hogy jobb lesz, mint a szokásos pesti szar házibuli, ahol ugyanazok az arcok okádnak, akik  egész évben.

Igazából ma szar kedvem van, meg fáj a fejem, szóval most nem írok többet. ja, csak annyit, hogy reggel a Csak csajokban Albert szomomra kedvelt Györgyi mondta, azért van szoknyában, mert randija lesz. Na, jól kis is szúrtam műsor után a randiján a Frankel Leóban lévő Gusto caféban, cukin ült és beszélgetett egy igen jóképű, nála talán fiatalabb pasival..

Randi...Tökjó

Hétfő, esős, nyikos, elvileg karácsonyra készülődős. Sikerült anyukámtól hazafele reggel vennem egy ritka ízléstelen csomagolópapírt, lila, csillogós és fenyőfákkal díszített.

A moszkván meg közelített egy roma nőci, hogy vegyek a barátomnak- természetesen tőle- originálT elektromos borotvát, dejó lesz az karácsonyra...annyira sokkolt ez a felajánlás, főleg így, hogy a múlt héten újra dobva lettem, hogy majdnem elordítottam magam a hamburgeres füle hallatára, hogy : nekem megint nincs barátom, hagyjon a borotvával, minek az nekem, hameg nekem akarná elsózni, a franc sem borotválkozik, egy ideig megint a kutya sem lát majd a hoteles egyenruhán kívül másban!!! Hülye nő.....És különben is, mi az, hogy barátomnak? Mért, házas nem lehetek??????????

Mokkával kezdtük a napot ma is, hát ez a Nem-a-megyó-gyereke vagyok Anita...Egyszer azt nyilatkozta, hogy az önbizalomhiányát és bizonytalanságát komolyságával leplezi, na ez pont látszik is szegénykémen. Már-már annyira komoly, hogy egy egyszerű bulvár témát is oly mértékben megnehezít, hogy az tragédia. Tiszta Görög Zita. Minden harmadik mondat azzal kezdődik, hogy Én azt gondolom...Erről nekem az a véleményem.... Klaudiát vissza! Caludia for president!!!!!

Ja és még azt is elmondanám, bár nem ma történt, hanem néhány hónapja, de a mai napig nem tettem túl magam rajta, hogy lepékeztek. felhív a Főgáztól valami Sándor, hogy feljönne, mert le kell olvasni az órámat ( persze mert rossz sorrendben küldtem el a számokat és gyakorlatilag úgy néz ki, ipari mennyiségben fűtök ), mondom neki oké Sándor, mikor, azt mondja ebédszünetben ugorjak már haza. erre én: hát az annyira nem optimális, ő: akkor holnap, jó lesz, ha 8 előtt, munka előtt felugrik hozzám, mondom neki, az sem annyira jó, holnap reggeles vagyok, 6:30-ra megyek a hotelba, erre Sándor: Hát mi maga Katika, pék?????????? Basszus. Pék. Budapesten. Kár, hogy nem Simagöröngyösfelsőn. Szóval ez a Sándor vérigsétett, de nem bajd, elküldtem a számokat újra, ki is jött  9 rongyos fűtésszámla. Gott sei Dank!

Ma újra délutános műszak, kaja után titokban Vörösmartyn forraltbor ivás, majd egy rúd rágó megevés, még, jó, hogy nekem a forraltbor jelenti a karácsonyt. Munka előtt meg diabetikus bejgli rendelés, én otthonról nem a bejgli készítés fortélyait tanultam, hanem, hogy hol lehet kapni a legfinomabbat, tele mákkal, mazsi nélkül, most meg ugye dagidögék diabetikusat rendelnek, mert trendi. Csak az A1-be menni nem ami kb 2 buszmegállóra van tőlem.

Valaki emlékszik rá?  Moflira? Aki igen annak jó.

Vasárnap, csudálatos szép napunk van, egy jó délutános műszakkal bezárólag. Szóval itt ez a hotel dolog. 5 éve összenőttünk, attól félek innen megyek nyugdíjba. Van sok vendég, ilyen is meg olyan is, de főleg defektesek. Mert hát arra mit mondjak, hogy a szaros pelust a zárt széfben tartják. Meg, hogy rendszeresen összekennek kaksival mindent ( falat, csempét, zuhanyfüggönyt ). Talán nem kéne ennyi kaka ebbe az első pósztba, de mit tehetek róla, ha itt ez megy. Ja, meg, hogy keresik a Buddha szobrokat Budán...mint egy zártosztály. Meg van most ez a fog-turizmus, fogatlan ír házaspár, klasszik érthetetlen kiejtéssel, összeköpködik nekem a pultot meg a POS terminált, mire becsekkolom őket, aztán meg 2 hét múlva, mikor kicsekkolom őket, húzzák a fogukat (! nem a szájukat! ), hogy hú de sárga itt mindenkinek a foga....

Meg amúgy miért kell a jegesvödörben főzni ami az apartmanokban van? Hát mért nem ismerik fel a lábost? Vagy lábast....

Amúgy meg ez a napom azzal kezdődött, hogy ráébredtem, hosszú hónapok óta ez volt az első olyan vasárnap, mikor nem agyonverten ébredtem, valami nagyon komoly, mindenképpottkelllennem buli után, nem sípolt a telefonom a galéria alatt, hogy van egy üzenetem, amit 13 órája nem olvastam el.

Na ez meg a másik, mert most meg vártam volna üzenetet, de nem jött. Ki sem fejtem, hogy persze a legutóbbi életem párja keresésben megbukott férfiútól, vagyis, ahogy dr. Csernus Imrétől most tanultam, csak férfi neműtől. Mert ő nem is férfi, csak kukija van és az csak biológia.

És akkor délelőtt Szívtipró gimi nézés, nosztalgiázás, hogy már 1998-ban is ezt néztem, pont ilyen bugyután, meg már akkor is a görkoris rosszfiú Drezic tetszett, sajnos ez a rossz szokásom azóta sem múlt el, pont ezért tartok ott, ahol, aztán hiradó és jövés dolgozni.

Most műszakzárás, aztán hazamenés, de anyukámhoz, vár 11-kor tatár bífsztekkel, na pont az kell még az amúgy is díjbirkózósra hajazó külsőmnek.

Búcsúzóul ezt még meghallgatom, meg megnézem, hátha én is ilyen leszek. egyszer. Mondjuk a Nagy fogyás 2 után.

https://www.youtube.com/watch?v=UnPsxcUIdGg